Voltam nála és beszélgettem Vele. és féltem, mintha megmozdult volna a kép. ijesztő is volt. de talán figyelt rám. mondtam Neki, hogy szeretem. hogy nem ismerem, de mégis. mondtam neki, hogy hiányzik és sokszor lenne szükségem Rá. meséltem Neki arról, hogy sokat vitázok Vkivel, Vkivel aki fontos. meséltem neki és azthiszem megértette. és ha harcolok, ha akarom, a vitákat eltudom feledni. mert szeretem. aztmondta... pontosabban nem ígérte hogy segít. de hiszek benne! megkértem rá. és talán fog is segíteni. megkértem, hogy ne nekem. vki másnak aki nagyon fontos annak segítsen. remélem fog! szükség van rá! elmondtam Neki, hogy azthiszem bennem él egy része. hogy néha érzem magamban. hogy érezni akarom magamban, hogy látni akarom és beszélgetni Vele és szeretni. elmondtam neki. nemtudom hallotta e. de remélem. szomorúan nézett rám, de láttam a kiskorát, hogy ő még csak egy gyerek. a kép is azt mutatta. néha olyan pajkos kisgyereknek tűnt. nemtudta megmondani miért. sőt azthiszem, azt akarta sugallni, hogy én se kutassam miért. törődjek bele. de fura és fáj mert nem mondta hogy Ő is szeret. de azért remélem. lehet nemlennék ha Ő lenne. mondtam is neki. de nem szólt erre sem semmit. nemszólt. kár. de azthiszem lennék ígyis. aztmondtam Neki, biztos bírná akit szeretek. igaz már felnőtt lenne, de bírná. mert ő is egy igazi egyéniség lenne. egy Olyan Vki! Aki! tudom. mert azthiszem én is lehetnék olyan... hisz Ő bennem él. aztpróbálta sugallni azthiszem, hogy ne adjam fel. nem ezt az egészet, hanem csak azt ... az álmaim például. aztmondta sikerülni fog. mondtam Neki, hogy félek. de azthiszem tudta Ő ezt magától is. aztmondta megtudom mutatni, hogy amit Ő akart tenni azt én megtudom tenni. betudom bizonyítani, hogy hogy hívnak és hogy ki lehetnék. egyedül Ő hisz bennem azthiszem! talán csak érte élek! nemtudom. de Nagyon szeretem és nagyon hiányzik! és néha szükségem lenne Rá! de oylankor talán csak bekéne hunynom a szemem. mert ittvan. aztiszem ma aztakarta mondani, hogy szeret. nembiztos. nemhallottam meg. nemtudtam. féltem azért. talán máskor... fogok még beszélgetni Vele. azthiszem ha belekezdenék igazán akkor csak miatta. pedig magam miatt kéne, igaz?! hát próbálom. de kell hogy higgyen bennem. remélem a hajam legalább olyan mint Neki, vagy a mosolyom. vagy a nevetésem. bármi. csak egy részem is lenne olyan mint Ő. nemtudom megérteni még ígyse. de szeretném. mindig is szeretném majd. a szívem egy szegletét mindig is... a születésem pilanatától kezdve Ő foglalta el... és mindig is ott lesz, abban a puha szélvédett, meleg sarokban... mert az az Ő helye!
Különös volt és örökkönvaló...
2011.01.27. 20:02
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://nokommment.blog.hu/api/trackback/id/tr982619000
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hédy 2011.01.27. 20:18:06
Tudom kivel beszéltél, és azt is tudom, hogy szeret, biztos vagyok benne :) és én is szeretlek.
nyina_ 2011.01.27. 20:59:14
ez egy kicsit...szóval...
számból vetted ki a szavakat, amiket én sose tudtam volna (így) leírni.
szeretlek, és itt leszek és segítek.
és szeretem és itt vagyok és segítsen...
számból vetted ki a szavakat, amiket én sose tudtam volna (így) leírni.
szeretlek, és itt leszek és segítek.
és szeretem és itt vagyok és segítsen...
no kommment 2011.01.28. 19:07:15
sokszor mondtam vala, hogy nagyon. de nem bánom, mert tényleg nagyon. nagyon nagyon!
Utolsó komik