Nevetve sújt le ránk
az arctalan
tűnj el.
Sírva mondják hogy
kellesz, de maradj.
Elveszejt egy betonblokk
mögötti eltört deszka,
egy két cipő,
szakadt ingek
kiégett kabátok.
Szétveszt a folyó tűz,
az eltűnő izzadtság
a homlokodon.
Nem is látlak,
de érezlek.
A fűtéscsövekben
a fülledt nyári napokon.
Ne suttogj
mert úgysem hallom meg.
Ordítok,
hogy elég volt.
Elég volt. (nem hallod?!)
Mostmár kellesz.
. nem az igazi.
2011.07.11. 18:18
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://nokommment.blog.hu/api/trackback/id/tr303058263
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hédy 2011.07.15. 17:24:35
Hajjaj :D Hogy mindig az kell aminek nem kellene kellenie :D De az élet már csak ilyen.
Amúgy nagyon jó lett a vers. Olyan igazi no kommmentes :D
Amúgy nagyon jó lett a vers. Olyan igazi no kommmentes :D
Utolsó komik